Vannak még csodák, ahogy akadnak csodás percek is, meg persze léteznek ostoba, értetlen emberek szép számmal, ha nem is föltétlenül a egyenruházkodási hiátust megvalósító azonosítójukon... Na, de hagyjuk is a rendfenntartókat, megsorozzák őket naponta verbálisan, hébe-hóba még a székházukat is, de akkor azt ténylegesen. A történet ellenben ízig-vérig civil sztori. Mert ma például az egyik ilyen korlátolt mentalitású homo sapiens befáradott vala az MTV stúdiójába, megtisztelve jelenlétével a Nap-Keltét, majd ottan előadta, hogy ő – a Kossuth tériek jogi tanácsadójaként – semmi veszélyét annak nem látja (nyilván mert nem is akarja látni: az emberi önszuggesszió képessége korlátlan), ha az őáltala képviselt, finoman fogalmazva is radikálisnak minősülő csoport éppen a Március 15. térre jelent be megemlékezést (valójában: demonstrációt) az e hó idusán tartandó nemzeti ünnep apropóján – vagyis arra a helyszínre, ahol nem sokkal korábban a főváros központi ünnepsége, majd a Fidesz emlékező összejövetelele is lezajlik. Ahol tehát Demszky, azután meg Pokorniék mondják el a magukét, egymásra aligha rímelőt. Oda jönnének hát ők, és persze méltón ünnepelnek rá még egy sort.
Hurrá. Éljen. Gondolom, mennének ők ehelyett a névadó térre boldogan, de hát az műveleti territórium még mindig, afölött a karhatalom diszponál. Kellemetlen, hogy arratájt most nem lehet kellemetlenkedni. De hát, nini: alkalmas erre a Március 15. tér is... Lesznek ott tömegek, politikailag ellenérdekeltek, szép számban – ennél több pedig egy méltón megült nemzeti ünnephez nem is köll már. Talpra, magyar, aztán hajrá. A másik magyarra. Mert az minek megy arra...
Hivatkozott a fószer a stúdióban a szólás- és gyülekezési szabadságra bőszen. Alkotmányos kitételek, hadarta, jogi keretrendszer, szabadság és demokrácia. Fölmondta tehát érvként, amit amúgy mindenki tud: a papíros betűit. A kérdésnek a velejét nem érintette csak. Holott a műsorvezető azt firtatta, mert hisz' itt a lényeg: vajon nem veszélyes-e (még ha teljességgel törvényes is), két ennyire eltérő karakterű, egymáshoz időben ily közel eső csoportosulásra ebben a csak szánt szándékkal ki nem szagolható módon puskaporos hangulatban még egy harmadikat is ráküldeni? Magyarán: nem fogható-e ez fel kutya közönséges provokációnak? Hogy tehát valamit kirobbantson...
Emberünk viszont egyre kötötte az ebet a karóhoz: nem, semmiképpen, hiszen szólás- és gyülekezési szabadság van, jogállam satöbbi. Hát én meg azt mondom: ha csak ebben merülne ki egy polgári demokrácia, ami állítólag volnánk (holott egy fenét), ezt akár le is húzhatnánk a retyón, mert pont annyit érne. Papírost is, arra írást is könnyedén lehet gyártani: nem ahhoz kell az ész, nem az teszi a demokráciát. Sokkal inkább az életszerűség súlyozott figyelembe vétele, az önkorlátozás képessége, az elemi tiszteletadás szándéka, a józan megfontoltság, nemkülönben a mértékadó ízlés jelenléte. Egy csokorba foglalva: viselkedési kultúra és jóakarat. Nos, mondom, épp csak ezek hiányoznak ebből a csinos kis programpontból, mármint hogy a Kossuth tériek faszán odamennek még egy jót ünnepelni, közvetlenül a liberális, majd meg az azt követő jobboldali csődület után. Egy ennyire puskaporos hangulatban ez az ötlet tényleg isteni szikra. Ja. Hogy robbana fel az, aki kitermelte.
március dús idusa
2007.03.06. 10:04 :: ver@s kan-tár
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://franckarika.blog.hu/api/trackback/id/tr9643492
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.