Én végignéztem a versenyt, láttam az újra meg újra visszajátszott lassításokat is, mikor Lewis Hamilton mellől (vagyis akkor már inkább mögüle) Felipe Massa, majd körökkel odébb Pastor Maldonado is kihullik. Mindkét esetért büntetést szabtak ki rá, egyiket még a futam alatt levezekelte – ez egy sima boxutca-áthajtás volt –, utóbbit a futamot követően mérték ki rá, a korábbi megróvással ekvivalens időtartammal toldották meg így is meglehetősen keserves, mind a maga, mind autója képességei szempontjából meglehetősen kiábrándító futameredményét.
Az életét keserítő regulázást Hamilton egyszerűen nevetségesnek tartja, és én tökéletesen egyet tudok érteni a brittel.
Az most egy dolog, hogy vasárnap Hamilton Monaco-beli versenyszituációi mind-mind azért adódhattak, mert a szombati időmérő favoritjaként az utolsó, tízperces etap első hét percében valahogy nem talált magának jobb elfoglaltságot, mint hogy a tulajdon boxából szemlélje, mások hogyan róják a maguk györs körét, sőt egyesek már inkább köreit. Szóval a McLaren rendesen elbarmolta a versenyét, mert Perez meglehetősen durva elszállása és az azt követő kényszerszünet nem ám valami sosem látott eset Monacoban, tapasztalhatott már ilyet errefelé a McLaren csapat is, azaz józan ésszel nemigen érthető, minek tartották bent Hamiltont a paddockban, mikor sem a kocsinak technikailag, sem a versenyzőnek fizikailag kutya baja nem volt, akár végig is körözhette volna a Q3-at. De nem. Kivárták az utolsó előtti pillanatot, és mikor a krach a lehető legrosszabbkor beütött, merthogy ez a krachnak régi jó szokása, már csak kapkodhattak, mint Mari a fasz után. Hamilton meg egyhamar a rajtrács középső szekciójában találta magát a mezőny aznapi leggyorsabb kocsijával.
Nos, ha ez kell a McLarennek, talán hogy a maga erejéből izgalmassá tegye a futamokat, akkor nyerő húzás volt, szó se róla. Bár szerintem az is adott volna épp elég okot izgalomra, ha Hamilton az első sorból startol és vezeti a versenyt, a végén meg esetleg még meg is nyeri. De hát a McLaren tudja...
Most akkor a verseny közben történtekre térve. Massa is, a versenybírák is hiába játsszák a hülyét, nem áll jól nekik, mert az érvelés, amivel a jó Felipe is előhozakodott, ebben a versenyszériában már több is mint nevetséges. Hogy ott lehetetlen előzni. Szerinte. Nos, Hamilton megmutatta, hogy lehet. Ja, hogy ez nem tetszett az amúgy is szűkre szabott versenyívet erre egyszeriben még szűkebbre záró versenytárs(ak)nak? Lelkük rajta. Van ilyen. Akit előznek, sosem szereti, aki viszont gyorsabb kocsival kénytelen nála lassabbat követni, az meg ezt nem szereti – mármint ezt a kényszerhelyzetet a végtelenségig annyiban hagyni. Hamilton nem is hagyta, úgy döntött, van az ő versenygépe annyival jobb – hogy most a pilóták kvalitásairól ne is beszéljünk –, hogy legalábbis bevállalja a manővert. Amazok mindketten némileg ráhúzták az előzési ívre a maguk gépét, csakhogy ezt az ő technikájuk sínylette meg jobban. Ilyen is van, utána lehet nézni. Mivel azon a szakaszon akkor (sem) volt érvényben sárga zászló, sem útjelző tábla nem figyelmeztetett, hogy "előzni tilos", sem verseny előtti ukáz nem lett kiadva, hogy csakis itt meg emitt lehet előzést megkísérelni a verseny közben, Hamilton mutatványa vagány volt, ahogy illik, racionális volt, mert megmutatta, hogy igenis lehetséges ott belevágni előzésbe, majd azt erőből, tempóelőnyből végre is hajtani, és könyörtelen is volt, mert a kedves és előzékeny emberek általában a sor végén találják magukat, Lewist meg nem azért fizeti az istállója, sőt őt magát sem a tekintetben fűti az ambíció, hogy jó dada módjára összegyűjtve maga előtt mindenkit, bekísérje őket a célba. Versenyzett, támadott, kockáztatott, előzött, amazok rutinszerűen ráhúztak, de ez alkalommal ők nem vitték el szárazon. Aztán meg persze pampognak, mert arra van eszük, egy McLarennél gyorsabban haladni viszont nincs.
Ilyen egyszerű a történet, ilyen makacs dolog a gépi versenysport. És Massa hiába is reménykedik valami gyökeresen másban, Hamilton azért Hamilton, mert ilyen a stílusa, ő így, ilyen felfogással versenyez, sőt továbbmegyek: azért nyert már világbajnokságot, szemben mondjuk épp Massával, ha már példálózni vagyok kénytelen, mert tíz esetből kilencszer ilyen elánnal megy neki a test test, gép gép elleni küzdelmeknek. Jól csinálja, helyesen teszi. A versenybírák meg eredjenek, és keressék ki a szabályzatban azt a passzust, mely kimondja, hogy Monacoban csakis a még a verseny előtt a pálya skiccén besatírozott szakaszokon szabad előzésbe kezdeni. Mindaddig, amíg ilyet nem találnak, menjenek a jó kurva anyjukba. Vagy esetleg elmeorvoshoz, hadd legyen végre olyan társaságuk, akiket némileg elszórakoztatnak. A vezetéshez fikarcnyit is értőket, mint mondjuk Hamilton, ugyanis szemlátomást nem.
